Az előző részben arról írtam, hogy hogyan fordul komolyra a szorongás. A mai bejegyzés arról fog szólni, hogy mi történik akkor, ha megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni vagy elkerülni a szorongást, és mi az első lépés, amivel feltérképezhetjük, hogy mit csinál a szorongásunk.
Eddig áttekintettük azt, hogy mire való a szorongás és hogyan veszítjük el a kontrollt fölötte. Mindkét esetben az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan reagálunk rá, vagyis mit teszünk azért, hogy szorongásunk csökkenjen.
A szorongás fő feladata, hogy ráterelje a figyelmünket valamire. A leggyakoribb stratégiánk az, hogy megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni, hátha elmúlik. Ez a stratégia néha beválik, néha nem. Gondoljunk csak egy kisgyerekre, aki akar valamit mondani. Mi történik, ha nem figyelünk rá? Egyre hangosabban mondja, egyre követelőzőbb, bosszantóbb lesz, egészen addig, amíg meg nem hallgatjuk. A szorongás is hasonlóan működik. Az elfojtott szorongás nem párolog el, ott lappang a felszín alatt, és időnként minden figyelmeztetés nélkül fellángol. Ez gyakran olyankor történik, amikor sebezhetőek, fáradtak, feszültek vagy magányosak vagyunk.
Az előző részben áttekintettük azt is, hogy 3 tényező növeli a szorongásunkat:
- szorongást kiváltó tényezők sorozatos előfordulása
- szikrákat lángra lobbantó gondolatok és aggodalmak
- rettegés attól, hogy mi lesz, ha a szorongás fölénk kerekedik
Ennek elkerülésére gyakran az alábbi stratégiákat alkalmazzuk:
- Figyelmen kívül hagyjuk, hogy éppen szorongunk.
- Elkerülünk bizonyos helyzeteket, amitől félünk, szorongunk.
- Gyorsan bekapunk valami gyógyszert (pl. Xanax), hogy enyhüljön a szorongásunk.
- Benne ragadunk, és megéljük a tehetetlenséget.
- A szorongás áldozatának érezzük magunkat.
De van választásunk! Tehetjük például ezt is:
- Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szorongást, mert attól nem fog elmúlni!
- Fel kell kutatni a szorongás kiváltó okát, és rá kell jönnünk, hogy miért vált ilyen komoly problémává!
- Ha elkerülünk bizonyos szorongást kiváltó helyzeteket, akkor könnyen eluralhatja az életünket, miközben korlátozóvá válik! Tehát szembe kell nézni a szorongásunk tárgyával (alanyával).
- Kérhetjük szakember segítségét!
A szorongás nemcsak fokozódik azzal, ha elkezdünk kerülni bizonyos dolgokat, hanem terjeszkedik is!
Fontos folyamatosan szem előtt tartanunk: a szorongás olyan, mint a füstérzékelő. Figyelmeztet minket, hogy előfordulhat, hogy valami történik, ellenőrizzük! De ez nem azt jelenti, hogy egész biztosan tűz ütött ki!
És akkor most jöjjön a dolgok gyakorlati része:
Feltérképezés 1. lépése: fontos tudni, hogy érdemes megvizsgálnunk, hogy mit teszünk és érzünk ilyenkor, mert a viselkedésünk nagyban hozzájárul a szorongásos probléma kialakulásához!
FELADAT: Figyeld meg a következő néhány napban a szorongásodat, és jegyezd fel róla az alábbiakat:
- Egy 0-100 (0 semekkora, 100 legerősebb) közötti skálás milyen erős a szorongásod? Ezt naponta minimum 3-szor vizsgáld meg, és jegyezd fel magadnak!
- Amikor tapasztalod, hogy éppen szorongsz, milyen érzéseid vannak? Nevezd nevén ezeket az érzéseket! (pl.: félelem, tehetetlenség…)
- Milyen helyzetekben, napszakban jelentkezik a szorongásod?
- Mire gondolsz olyankor, amikor észreveszed, hogy éppen szorongsz?
A fent említett gyakorlat csak egy a sok közül, amivel nekiláthatunk a szorongásunk enyhítésének. Korábban már mutattam egy listát, ami segíthet ebben a hétköznapokban, a következő részben pedig a mélyebb önismereti kérdésekkel, gyakorlatokkal fogom folytatni a sorozatot!
Ha ehhez a folyamathoz segítségre van szükséged, keress bátran!
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
Ha szeretnél máskor is olvasni tőlem, nyomj egy kedvelést a Fb-on!
