„Ne a változástól, az állandóságtól félj!” -Lao Ce

Pszicho életvezetés- A személyre szabott támogatás

Pszicho életvezetés- A személyre szabott támogatás

Ami gátolja a mindennapjainkat- SORSKÖNYVÜNK 2. rész

2016. április 25. - pszicho életvezetés

Az előző részben kicsit betekintést nyertünk abba, hogy mi is az a sorskönyv. Most megnézzük azt, hogy hogyan „írjuk meg” a sorskönyvünket.

Egyik eleme a sorskönyvünknek a gátló parancsok. „A gátló parancsokat kora gyermekkorunkban, még a nyelv megtanulása előtt, szavak nélkül kapjuk: mozdulatokból, gesztusokból, azok hiányából, a hozzánk szóló hang erejéből, lejtéséből stb.” (Birtalan Balázs)

Nézzünk meg egy példát a gátló parancsok kialakulására!

Képzelj el egy újszülöttet! Mit csinál egész nap? Eszik, alszik, kakil, pisil és sír. Ennyi. Milyen szükségletei vannak? Amikor éhes, akkor adjanak neki enni, amikor aludni szeretne, akkor biztosítsák ezt neki , amikor tele a pelus, akkor cseréljék ki, amikor sír, akkor nyugtassák meg. Ez nem hangzik túl bonyolultnak, igaz? Mit tanul meg ez a baba a világról? A világ jó és biztonságos.

baby-gatlo_parancs.jpg

De mit tanul meg az a baba a világról, akit nem a fenti elvek alapján gondoznak? Biztos sokan vannak közületek, akiket nem igény szerint szoptattak, hanem aszerint, amit az óra mutatott. Az ilyen babák hiába voltak éhesek, ha még nem telt el a kijelölt 3 vagy 4 óra két etetés között, akkor bizony nem kaptak enni, hiába voltak éhesek. Tegyük fel, hogy ez az említett baba éhes lett. Elkezdett sírni. De mivel még nem jött el az etetés ideje, ezért a szülei nem mentek oda hozzá. Ő csak sírt és sírt. Aztán vagy elhallgatott vagy nem (habitustól és a környezet reakciójától függően).

Mit tanult meg a világról ez a baba? Megtanulhatta azt például, hogy hiába van bajom, nem segítenek. Ez lesz a „Ne légy fontos”gátló parancs.  („Ha anyának fontos lennék, akkor ide jönne, és segítene Nekem, adna enni.”) Levonhatott akár egy olyan összefüggést: ha nem érzek (éhséget), jobban járok (mert a szüleim nem lesznek mérgesek rám). Ez lesz később a „Ne érezz” és/vagy „Ne létezz” gátló parancs („Anya elutasít engem, biztos azt akarja, hogy ne létezzek.”).

A gyerek életben maradása ilyenkor még tényleg azon múlik, hogy a szülei gondoskodnak-e róla vagy sem. A gyerek ösztönösen azon dolgozik, hogy ezt a gondoskodást elérje a szüleinél. És ehhez meghozza a korai döntéseit (pl. akkor járok jobban, ha sírok kitartóan, hátha meghallja valaki vagy kivárom csendben az etetés idejét), amik akkor valóban a túlélését szolgálják. Tehát a viselkedése adaptív (a helyzethez alkalmazkodó).

Később felnőttként ezek a korai döntéseink megjelennek a mindennapjainkban. Például egy „Ne légy fontos” gátló parancs megjelenhet úgy, hogy valaki mindig mások érdekeit/igényeit helyezi előtérbe, a magáét pedig nem veszi figyelembe. Azt veszi észre, hogy őt mondjuk mindig kihasználják, háttérbe szorítják, nem kérik ki a véleményét, vagy ha ki is kérik, akkor sem meri őszintén elmondani. Ettől a helyzettől szenved, úgy érzi, hogy vele mindig ez történik, és nem érti, hogy miért. Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy a korai döntése („Ne légy fontos”=nem lehetek fontos senki számára, mert akkor kockáztatom a túlélési esélyeimet) ma már maladaptív, vagyis a túlélését nem fenyegeti valós veszély, de a viselkedés fennmaradt. Ha erre rálát valaki, akkor esélye van arra, hogy engedélyt adjon magának, ami például ilyen lehet:


Szabad saját magamat az életem középpontjába helyeznem. Vannak fizikai, pszichés és társas szükségleteim, és ezek pontosan annyira fontosak, mint bárki más szükségletei. Szabad ezeket a szükségleteimet kielégítenem.

Összefoglalásul egy kis útmutató, hogy mit tehetek a gátló parancsaimmal:

  1. Felismerem, hogy milyen gátló parancsok működtetnek.
  2. Felismerem azokat a helyzeteket, ahol megjelennek és gátolnak a boldogulásban.
  3. Megadom azokat az engedélyeket magamnak, amikre szükségem van ahhoz, hogy a kora gyermekkori döntéseimet FELNŐTT (felnőtt korban meghozott, az adott helyzetre reagáló) új döntésekre cserélhessem.
  4. Minél több helyzetben kipróbálom, hogy a felnőtt döntéseim hogyan hatnak rám és másokra! 

Ha változtatni szeretnél, keress bátran! 

http://onebrain-kineziologia.hu/eletvezetesi-tanacsadas.html

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichoeletvezetes.blog.hu/api/trackback/id/tr238661560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása